2013. december 23., hétfő

14.rész - Vendégek

Tegnap miután elment Tom el kellet gondolkodnom és gondoltam utána nézek a netten Carla Jefershon-nak és Maya Gilbert-nek. Írtam Maya-nak egy e-mailt, amiben az állt, hogy érdekelne az ajánlattá, vagyis szeretném felkeresni. Ha még mindig hajlandó velem beszélni, akkor jöjjön el hozzánk. Várom.
Úgy lett, eljöttek Carla és Maya. Nem tudtam, hogy ő Maya,m aki megmentett,m aki kérdezett és, akivel az erdőben is találkoztam...
- Sziasztok! - nyitottam ajtót.
- Hello! - köszönt Carla a rövid hajú vámpír.
- Szia! - üdvözölt Maya is, akit már korábról ismerek.
- Gyertek be! Csak, azt akkartam, hogy  beszéljünk.
- Igen tudom. - vette át a szót már a házban Maya. Carla a fotelba ült. Maya annak a szélére én pedig a kanapéra.
- Szóval..- kezdte el Carla. Nem tünt veszélyesnek, sőt igen békésnek nyugotnak és egy csepet sem féltem tőle, nem éreztem veszélyben magam... pedig vámpírok... - Nem tudjuk, hogy mit tudsz magadról, hogy tudod- e a családod múltját és a sajátod... de mi nem mondhatjuk el... csak rávezethettünk. Ezért hoztam is egy könyvet.
- Nekem? - kérdeztem meg.
- Igen.
- Inkább egy füzet.- helyesbített Maya.
- Igen, láttom. De mi is ez pontosan?
- A könyvem. - mondta Carla.
- A könyvünk. - javította ki Maya.
- Igaz.
- Értem, és ezt miért adjátok nekem oda? - néztem a két kedves vendégemre.
- Mert ha ezt elolvasod, akkor többet megtudsz a mágikus világról, és talán közelebb kerülsz a saját életedhez.  A titokhoz, a válaszodhoz. A miértekhez. Ahhoz, hogy miért nem vagy farkas... miért vagy más. Érted már?- világosított fel Maya.
- Értem. De ez miféle könyv.
- Mi írtuk, vagyis inkább én, de Maya a társszerzőm.  -mondta el Carla.
- Értem. És köszönöm. Mivel tartozom nektek? - néztem a két barnára.
- A barátunk leszel. - mondta Carla.. mire Maya az arcát a kezébe temette.
- Nem azt mondtam, hogy támad le. - világosította fel Maya a vámpír barátnőjét.
- Oké. Megbeszéltük, de akkor ne Katarina-nak hívjatok, hanem Kate-nek. - mosolyogtam rájuk.
- Megbeszéltük. - mondták egyszerre. Majd Carla átvette a szót:
- Elmondhatnád, hogy mi van közted és Tom közt.
- Semmi!- tágult ki a puppilám.
- Nah látod.. mondtam én, hogy a focistákra bukik. - vigyorgott elégedetten Maya.
- Mi? Nem!  Egyik sem. Nem tetszik egyik sem. Csak össze kerültem velük a törifeladathoz. És ennyi.
- Egyre többet beszélsz Tom-mal. - álapította meg Carla.
- Igen ez igaz, de semmi személyes.
- Hát persze... - nézet rám.
- Tyler-rel pedig mindig marjátok egymást és tudom, hogy találkoztál vele.
- Jézusom!- kaptam a fejemhez.- Tyler-el folyton marjuk egymást, de semmi nincs köztünk. És azért találkoztam vele, mert alkut kötöttem, hogy ne ölje meg Tom-ot, de Tom akarta őt megölni. Semmi személyes nincs egyikkel sem. Csak tudom, hogy nem hallhatnak meg. Érzem. - mondtam el, amit már rég be kellet volna magamnak is ismerni.
- Szóval... semmi? - nézett rám Carla.
- Semmi.- erősítettem meg magam.
- Mond csak Kate... szemszogtál álmodni?- tett fel egy teljesen nem ide vágó kérdést Maya.
- De...- mondtam, ők érdeklődve néztek rám, mintha azt várnák, hogy mondjak még valamit. - nem rég álmodtam, azt hogy olyanná váltam, mint ők.. vérfarkassá. A suliban voltunk.. mindenki félt tőlem, és én is megváltoztam. Az ajkam vörös volt, a szemem meg barnás... vért akartam, bántottam mindenkit... te is ott voltál Maya... elhívtál egy álarcos bálba és ott volt valami Caleb, akit megkarmoltam. Át változtam egy szörnyé... rémületes volt... egy rém kép. - ismertem el.
- Ne aggódj, ez nem rossz, hogy álmodsz, de az igen, hogy mit. - mondta Carla.
- Tessék? - néztem a két  vámpírra.
- Ha ilyet álmodsz, az nem jelent jót. Nézd!- lapozta fel a könyvet, vagyis inkább füzetett Maya.
"Mágikus lény.... aki álmodik, jövőt lát, ami folyamatosan változik."
-------------------------------------------------------------------------------
Mi után elmentek elkeztem olvasni a könyvet számomra valóban ismeretlen dolgok is voltak benne, például, hogy a mi családunk arany vérű farkas család, csak én lehetek gubancos... vagy örökbe fogadtak... Már én sem tudom. De egy biztos egyre jobban érdekel, hogy miért vagyok más, és mik a mágikus világ titkai. Mindent tudni akarok.
--------------------------------------------------------------------------------
Egy hét elteltével  a suli padjait kellet még mindig koptatnom, Braddel telefonon beszéltem, anyáékkal a neten. Tom és Tyler is kerülnek, de már nem esnek látványosan egymásnak. Carla-val és Maya-val egyre jobban kijövök. Kezdem azt hinni, hogy tényleg kedvelnek és valóban barátok leszünk.  Kiderül mit hoz a jövő, ami folyamatosan változik...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése